Adalékok a mohácsi csata vitás kérdéseihez

A mohácsi csata a magyar történelem egyik legnagyobb sorsfordító tragédiája – mégis számos részlete mindmáig homályban maradt. Hol zajlott valójában az ütközet? Milyen terepen álltak fel a seregek? Miért tévedhettek a korabeli és későbbi kutatók? Hogyan halt meg II. Lajos király, és mi történt a menekülés perceiben?
Eördögh Árpád kötete ezekre a kérdésekre keres választ, mégpedig a rejtett, mára feledésbe merült gyakorlati ismeretek – látótávolság, korabeli mértékegységek, hadtábori logisztika, fegyverek lőtávolsága, terepviszonyok – újraértelmezésével. A szerző a csata szemtanújának, Brodarics Istvánnak a beszámolóját vizsgálja meg olyan szempontok szerint, amelyek eddig nem kaptak kellő figyelmet: mit láthatott ténylegesen a síkon álló ember, milyen távolságokat tehettek meg a lovak és szekerek, hol volt ivóvíz, és milyen terep kényszerítette ki a hadmozgásokat.
A könyv izgalmas nyomozásként tárja fel:
- a csatatér valószínű helyét a dombkaréj, a mocsarak és a korabeli utak alapján,  
- a Földvár rejtélyének új értelmezését,  
- a Törökdomb valódi szerepét és helyét,  
- II. Lajos király menekülésének és halálának legvalószínűbb forgatókönyvét,  
- valamint a tanúvallomások tételes, kritikus összevetését.

A kötet nem csupán történelmi rekonstrukció, hanem helyszínkutatás, terepelemzés és hadtörténeti logika egyedülálló ötvözete. Olyan olvasóknak szól, akik a mohácsi csata ismert történetén túl a részletekben rejlő igazságot keresik.